Kattintani > FELADAT ÉS CÉL - AUFGABE UND ZIEL - MISSION AND GOAL
Kattintani > Az összes bejegyzés tartalomjegyzéke 2007. szeptember 10.-től

2017. április 28., péntek

22.110 - ​MSZP: Ennyit ér a múltunk? > Válaszolt a kormány! II. > ​2017. április 27.


Feladó: mandinka.bt
Dátum:
​​
2017. április 27. 12:02
Tárgy: Válaszolt a kormány! I
​I​
.
Címzett: 
 
​​
MSZP: Ennyit ér a múltunk? 
Jobbik: Mikor lesz végre elérhető a tavaly novemberre ígért Digitális Jólét Alapcsomag? 
LMP: Szándékában áll-e a kormánynak a gimnáziumi keretszámok csökkentése vagy nem áll szándékában? 
Fidesz: Milyen intézkedésekkel segíti a kormány a természetjárás fejlődését?

Különös pillanatok kísérték e héten is a Tisztelt Házban  az egyszerű "mezítlábas" kérdések műfaját. A képviselők zöme a büfében, a folyosón, vagy egyéb szükséges dolgukat végezték, mégis fontos szereplésnek számított, midőn a teremben maradtak kérdéseket címeztek a  kormány jeleseihez. A nemzet megmentőjeként dicsérték, magasztalták önmagukat és ócsárolták  a "másként gondolkodókat".  A válaszok sem voltak "piskóták"! Híven a hagyományokhoz hangos bekiabálások, zajok kísérték.  Legutóbbi szónoklataikból szolidan stilizálva - hangzavarokat, bekiabálásokat udvariasan mellőzve – tallóztunk.

 

 

Ennyit ér a múltunk?

HERINGES ANITA, (MSZP): - Államtitkár Úr! Egy helyi problémára hívnám fel a figyelmüket. Nem túl szívderítő kép fogadja az északról Paksra érkezőket a 6-os úton. Az ott álló, egyébként a MÁV tulajdonában lévő, egykor szebb napokat látott, anno vasúti múzeumként működő épület és környezete katasztrofális állapotban van! A helyi lakosok annak reményében, hogy a helyzet valahogy megoldódik, felvették a kapcsolatot a MÁV által kifüggesztett telefonszámon az illetékesekkel. Eredményt ugyan sikerült elérniük, de nem azt, amit az ilyen helyzetben várnának a lakosok. A probléma nem oldódott meg, csupán az értesítési telefonszám tűnt el az épületről, amelyen meg lehet tudni, hogy ilyen ügyekben kit kell keresni, hogy lehetne megoldani ezt a problémát.

- Ütőképesebb, hatékonyabb ‑ így jellemezte Seszták Miklós miniszter úr 2015-ben a MÁV-ot. Azonban úgy tűnik, hogy a MÁV egyvalamiben lett hatékonyabb: a problémák elsikálásában és a telefonszámok eltüntetésében. Mindezekre tekintettel kérdezem államtitkár urat:

- Hova forduljanak érdemi megoldásért a paksi lakosok?

- Mit kell tenni annak érdekében, hogy az egykori múzeumi, vasúti állomási épületnek ne a pusztulás jusson osztályrészül?

- Meg tudják nekem és a paksi lakosoknak ígérni, hogy mihamarabb rendbe hozzák ezt a jobb sorsra érdemes ingatlant és környezetét, hogy ne úgy nézzen ki, ahogy most, és ha északról érkeznek Paksra a 6-os úton a lakosok, akkor azt lássák, hogy egy gyönyörű épület néz és mosolyog vissza rájuk? (Taps az MSZP soraiban.)

***

Dr. FÓNAGY JÁNOS, (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára): - Képviselő Asszony! A kérdéses épület korábban mozdonyszínként üzemelt, az épület jelenleg nem áll országos, helyi, illetve vasúti védettség alatt. Valamikor ez valóban működött átmenetileg vasúti múzeumként. Emlékezetem szerint Szamuely Tibor páncélos vonatának volt a vágánytárolási, azaz kiszolgálóépülete.

- Ezzel együtt a MÁV, ahová egyébként 2015-ben került vissza az ingatlan épülete, a tetőszerkezet és a héjazat javítását elvégezte. A pályaműködtetési és a közszolgáltatási feladatok ellátása szempontjából feleslegessé vált létesítményt azonban nem kívánja fenntartani. Annak én nem látom akadályát ‑ és ha megengedi, ezt javaslom a helyieknek is ‑, hogy ha az önkormányzat az ingatlant át kívánja venni, azt a MÁV készséggel átadja, ehhez a magam részéről is a szükséges segítséget megadom. (Taps a Fidesz soraiban.)

Mikor lesz végre elérhető a tavaly novemberre ígért Digitális Jólét Alapcsomag?

FARKAS GERGELY, (Jobbik): - Államtitkár Úr! Tavaly novemberben Deutsch Tamás, a digitális jólétért felelős miniszteri biztos ez év januárjára ígérte a „Digitális jólét" alapcsomagját, vagyis a legkedvezőbb díjú internetcsomag elindítását. Mint láthatjuk, ebből sem lett semmi! Március közepén pedig immáron májusra módosította az eredetileg tavaly novemberre tervezett internetcsomag startját, úgy tűnik azonban, hogy ez sem lesz tartható. Idestova fél év csúszásról van szó, ennek oka pedig érthetetlen. Deutsch Tamás vagy alkalmatlan a kijelölt feladatának elvégzésére, vagy a kormányt valójában nem is érdekli a digitális jólét. Pedig nem kérdés, hogy az olcsó internet-hozzáférés olyan alapvetés, amellyel már így is régóta adós a kormány, hiszen a XXI. századi kihívások közepette elengedhetetlen eszközről van szó.

- Államtitkár Úr! A Jobbik három éve kezdeményezi, hogy mindenki számára biztosítva legyen az ingyenes internet-hozzáférés egy korlátozott alapcsomag formájában. Ez egyfajta alapjog kellene hogy legyen, hiszen az internet mára már nem luxuscikk, hanem mindennapos használati eszköz, a legtöbb embernek szinte már a mindennapi megélhetés része, valamint az információhoz való hozzáférés fő kelléke. Ráadásul a Jobbik javaslata összhangban van az uniós célkitűzéssel, amely előírja, hogy 2020-ra minden uniós állampolgár férhessen hozzá legalább 30 megabites sávszélességet biztosító, nagy sebességű internetkapcsolathoz. Mindezek mellett szembe kell nézni a digitális analfabetizmus tényével is, amely a PISA-felmérésekből is egyértelműen súlyos problémaként jelentkezik.

- Államtitkár Úr! Egyes becslések szerint ma Magyarországon legalább kétmillió olyan ember van, aki nem használja az internetet. Minden bizonnyal ez azért van, mert nincsen rá lehetőségük, vagy épp a digitális analfabetizmus folytán alakul ez ki. Mindenesetre egy XXI. századi kormánynak ezzel a problémával szembe kell néznie. Mindezek alapján kérdezem:

- Mi lesz az ígért „Digitális jólét" alapcsomaggal?

- Mi az oka a késésnek?

- Rendelkezésre áll-e és milyen mértékben a hálózatfejlesztési beruházások kapcsán esedékes kiépítési költségek összege?

- Képes-e eleget tenni a kormány 2020-ig az említett uniós célkitűzésnek? (Taps a Jobbik soraiban.)

***

DÖMÖTÖR CSABA, (Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára): - Képviselő Úr! Nézze el a kormánynak, hogy nem a Jobbik javaslataiból vezeti le politikáját, mégpedig főleg azért nem, mert a Jobbik ezeket a javaslatokat rendre felülírja. Ennek ellenére azt kell mondjam: ritka az, amikor valamiben egyetértünk a Jobbikkal. Márpedig abban, úgy érzem, egyetértünk, hogy az olcsóbb internet, illetve hogy az internet minél több emberhez, lehetőleg mindenkihez eljusson, alapvető érdek.

- Képviselő Úr! A mostani kormányzati lépések és intézkedések a korábbi internetes konzultációból fakadnak. Ebben több tízezren vettek részt! Ennek alapján döntött a kormány arról, hogy 18 százalékra csökkenjen az internet áfája, függetlenül egyébként attól, hogy az Unió ezt a lépést támadja! Amiről ön is beszélt, a következő lépések egyikeként rövidesen mindenki igénybe veheti a kedvezményes „Digitális jólét" alapcsomagot, az ebben foglalt árnak legalább 15 százalékkal alacsonyabbnak kell lennie az adott szolgáltatónál meglévő, megegyező feltételeket biztosító, hasonló paraméterek mellett biztosított előfizetési díjnál.

- Képviselő Úr! A szolgáltatók részére, szeretném önnek elmondani, a pályázati felhívás várhatóan május végén jelenik majd meg. A kedvezményes csomag előnyeit az áfacsökkentés is erősíti majd, a kormány tervei szerint az internetezés áfája jövő januártól 5 százalékra csökken. Ennek a lépésnek köszönhetően, illetve az alapcsomagnak köszönhetően akár 20 százalékos költségmérséklődést is érezhetnek majd a felhasználók.

- Képviselő Úr! Úgy látom, hogy ön szívén viseli az internetezés ügyét. Ha ez így van, akkor arra kérem, kérjen engedélyt a Jobbik elnökétől, tegyen önnel kivételt, hogy megszavazhassa a jövő évi költségvetést és az adótörvényeket, mert abban majd szerepel az áfacsökkentés is! Ezt csak azért mondom külön, mert Vona Gábor tavaly év végén nem szavazta meg az adócsökkentésekről szóló javaslatokat. Önnek most van lehetősége arra, hogy ezt egy kicsi részben korrigálja! (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Szándékában áll-e a kormánynak a gimnáziumi keretszámok csökkentése vagy nem áll szándékában?

SCHMUCK ERZSÉBET, (LMP): - Államtitkár Úr! 2016. április 6-án azt mondták Szombathelyen, hogy 2019-től felmenő rendszerben kötelezővé tennék a középiskolai felvételit. Az elképzelés szerint a rendszer hasonlóan működne, mint a felsőoktatás esetében, tehát központilag megszabnák, hogy hány diák vehető fel egy évben a gimnáziumba, mennyi szakgimnáziumba és mennyi szakközépiskolába.

- Államtitkár Úr! Ön Ikotity István képviselőtársam több parlamenti kérdésére, felszólalására sem adott választ arra, hogy a kormány szándékában áll-e a gimnáziumi férőhelyek csökkentése. Most konkrétan erre szeretnék választ kapni! Nagyon egyszerű, eldöntendő kérdéseket teszek fel:

- A jelenleginél több vagy kevesebb gimnáziumban tanuló diákot szeretne a kormány látni?

- Több vagy kevesebb férőhely lesz a gimnáziumokban?

- Mi a kormány szándéka?

- Milyen intézkedések várhatók a gimnáziumi férőhelyekkel kapcsolatban?

- Szándékában áll-e a kormánynak a gimnáziumi keretszámok csökkentése vagy nem áll szándékában, - igen vagy nem? (Taps az LMP képviselőitől.) 

***

Dr. RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Asszony! Attól, hogy egy kérdést sokszor föltesznek, nem válik értelmessé, és az abban megfogalmazott állítás nem válik valóssá! Természetesen a kormány nem tervez semmifajta gimnáziumi keretszámcsökkentést, lévén, nincsenek is ilyen keretszámok, tisztelt képviselő asszony. Mindenkinek a bejutását a tudása kell hogy meghatározza. Aki megüti azt a szintet, hogy gimnáziumban tanulhat tovább, és onnan szinte egyenes útja lesz az egyetemre, hiszen a gimnázium a mi felfogásunk szerint egyfajta előszobája az egyetemnek. Aki megüti ezt a szintet, természetesen a továbbiakban is tanulhat gimnáziumban, aki pedig nem kerül be a gimnáziumba, annak bővítettük a lehetőségét, hogy akár a szakképzésben is érettségit tudjon szerezni, és úgy tudjon továbbtanulni.

- Képviselő Asszony! Azt kérem öntől is meg képviselőtársaitól is, akik ezt hétről hétre megkérdezik, hogy ne kérdezzék meg többször, hiszen egyértelművé tette a kormány, hogy csak az egyéni teljesítmény befolyásolja, hogy ki hol és hogyan tud továbbtanulni! Az pedig az új rendszer rugalmasságából adódik, hogy több útja és módja is van annak, hogy érettségit szerezzen, és utána akár felsőfokú végzettséget is szerezzen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Milyen intézkedésekkel segíti a kormány a természetjárás fejlődését?

Dr. HÖRCSIK RICHÁRD, (Fidesz): - Államtitkár Úr! A kormány előtt álló kihívások egyike, hogy hazánk polgárainak egészségi állapotát javítsa. Ennek egy jól ismert eszköze az egészséges életmód népszerűsítése, különösen a szabadidős tevékenységek támogatása.

A kormány, mint az elmúlt évek során láthattuk, kiemelten támogatta nemcsak az élsportot, hanem a tömegsportot is, hiszen ez kiváló lehetőséget ad a testmozgásra és az egészség megőrzésére. Ezen tevékenységek egyike, ami sajnos kissé háttérbe szorult az elmúlt 30-40 esztendő során, a természetjárás, aminek nagy hagyományai vannak hazánkban és szűkebb pátriámban, a hegyekkel ölelt Abaújban és Zemplénben. Látjuk, hogy a kormány eddig is sokat tett az ügyért: a „Bejárható Magyarország" program keretében kilátókat építettek, turistaházakat, kulcsosházakat és turistajelzéseket újítottak fel. Zemplénben például az Északerdő Zrt. végez kiváló munkát ez ügyben. Ennek látható példája a Nagy-Milic alatt található Károlyi-kilátó rekonstrukciója.

- Államtitkár Úr! Választókerületemben, Zemplénben Hollóházán végződik a mára már legendássá vált, 1169 kilométer hosszú Országos Kéktúra útvonala. Sokan talán még emlékeznek közülünk Rockenbauer Pál „Egymillió (sic!)lépés Magyarországon" című filmjére, aminek köszönhetően Abaúj és Zemplén csodálatos tájait bakancsos turisták ezrei keresték fel anno. Sajnos mára erősen elhasználódtak ezek az utak! A túraszakaszok nehézkes megközelítése, a szálláshelyek hiánya még ma is komoly kihívást jelent a túrázóknak. Ezért kérdezem az államtitkár urat:

- Milyen intézkedéseket tesz a jövőben a kormány annak érdekében, hogy tovább fejlődjön a természetjárás Abaújban és Zemplénben és természetesen az egész országban? (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

***

Dr. BITAY MÁRTON ÖRS, (Földművelésügyi Minisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr! Valóban egy olyan témáról van szó, ami nagyon nagy ismertségnek és elismertségnek örvend a túrázók körében. Megfigyelhető, hogy a bakancsos turizmus jelentősége újra növekedőben van, és párosul hozzá egy minőségi igény is. Nem mintha ez korábban nem lett volna meg. Jellemzően saját magunkban is hajlamosak voltunk úgy csoportosítani a dolgot, hogy akik túráznak, azok inkább alacsonyabb költségvetésű családok, és alacsonyabb szállásigényekkel, alacsonyabb szállásköltségigényekkel számolnak, viszont mára ez megváltozott, és nagyon sokan olyanok is előszeretettel járnak a természetbe, akik magasabb igényeket próbálnak támasztani.

- Képviselő Úr! Az utóbbi öt évben több mint 15 milliárd forint értékben fejlesztettünk különféle közjóléti funkciókat, a csillagvizsgálótól a kisvasutakon keresztül, amelyek önmagukban 1-1 milliárd forintos tételeket jelentenek, a legegyszerűbb turistaútvonal-felfestésig, mint például a Kéktúra-útvonal. A Természetjáró Szövetséggel együtt 40 új kilátó épült, 16 új szálláshely, 9 erdei iskola. Ezek mind az utóbbi néhány évben kerültek beruházásra.

- Ami egyébként még fontos: a kerékpározásért, az aktív kikapcsolódásért is lett egy felelős kormánybiztos. Neki az a feladata, hogy a mi együttműködésünkkel minél nagyobb teret biztosítson a kerékpáros turizmusnak is. Itt a bakancsos turizmus mellett fontos megemlíteni a lovas turizmust, a különféle motorkerékpáros turizmust is. Ezekben mind nagyon komoly fejlesztési lehetőség van, akár az ön régiójában, akár az ország más területein is. Külön kiemelném itt adott esetben az alföldi fejlesztéseket is, amelyek pedig abszolút újdonságok, hiszen a korábbi évtizedekben főként a hegységrendszerekre koncentráltunk. Örömömre szolgál, hogy ilyen nagy fejlesztésekről tudok beszámolni! (Taps a kormánypártok soraiból.)

Bartha Szabó József

22.109 - ​Fideszes rabszolgatartás a multik szolgálatában? > Válaszolt a kormány! I. > ​2017. április 27. 12:02


Feladó: mandinka.bt
Dátum:
​​
2017. április 27. 12:02
Tárgy: Válaszolt a kormány! I.
Címzett: 


MSZP: Nemzeti konzultáció helyett nemzetközi inzultáció, avagy meddig hazudik még a kormány Brüsszelről a magyaroknak? 
Jobbik: Fideszes rabszolgatartás a multik szolgálatában? 
LMP: Miért akar hozzájárulni magyar emberek mérgezéséhez a kormány? 
Fidesz: 2017. évben újabb országos szűrési program indul?

Különös pillanatok kísérték e héten is a Tisztelt Házban  az egyszerű "mezítlábas" kérdések műfaját. A képviselők zöme a büfében, a folyosón, vagy egyéb szükséges dolgukat végezték, mégis fontos szereplésnek számított, midőn a teremben maradtak kérdéseket címeztek a  kormány jeleseihez. A nemzet megmentőjeként dicsérték, magasztalták önmagukat és ócsárolták  a "másként gondolkodókat".  A válaszok sem voltak "piskóták"! Híven a hagyományokhoz hangos bekiabálások, zajok kísérték.  Legutóbbi szónoklataikból szolidan stilizálva - hangzavarokat, bekiabálásokat udvariasan mellőzve – tallóztunk.

 

 

Nemzeti konzultáció helyett nemzetközi inzultáció, avagy meddig hazudik még a kormány Brüsszelről a magyaroknak?

Dr. JÓZSA ISTVÁN,  (MSZP): - Államtitkár Úr! Nagyon sajnálom, hogy nincs itt a minisztere, bár lehet, hogy magának több köze van a kitalációhoz, amit nyomnak. Ugyanis meglepő számunkra, hogy miközben a kormány ezerrel nyomja az unióellenes kampányt, ugyanakkor mindent megtesz azért, hogy a Brüsszelből érkező pénzeket kiossza, az uniós forrásokat minél szélesebb körben felhasználja! Eközben a nemzeti konzultáció keretében és a plakátokon meg akarja állítani Brüsszelt!

- De miben is akarja megállítani Brüsszelt? Úgy látszik, hogy hiába minden erőlködés ezzel a konzultációval, a helyzet az, hogy eddig tizedannyian sem reagáltak ezekre az érthetetlen kérdésekre, mint máskor. Úgy tűnik, az emberek belefáradtak ezekbe az ellentmondásos dolgokba.

- Államtitkár Úr! Nem tűnik ellentmondásnak, hogy miközben európai pénzek érkeznek az országba bőséggel, aközben önök unióellenes kampányt folytatnak? Azt hiszem, hogy az emberek erre láttak rá, és nem hiszik el, amit önök mondanak nekik! Én ismerem ezt a villamosenergia-piaci irányelvet. Abban nincs ilyen, egy ötéves átmenet van. Egyetértek önnel, hogy morális kérdés az Európai Unió politikájának megítélése, és morális kérdés az igazmondás. Ezt kérem önöktől: állítsák helyre az igazmondást!  Kérdezem, tudja-e:

- A konzervatív Néppárt, amely Brüsszelben most többségben van, miért nem szimpatizál önökkel, ezzel a megállítósdival?

- Hogyan állnak a saját pártcsaládjukkal Brüsszelben, amikor ezeket a kérdéseket nézik, hogy állításuk szerint bizonyos EU-s szabályozás kényszerítheti Magyarországot a rezsicsökkentés eltörlésére?

- Maguk szerint melyik szabályozás támadja a magyar adócsökkenést, amivel a különadókat bevezetik? (Taps az MSZP padsoraiban.)

***

DÖMÖTÖR CSABA, (Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára): - Képviselő Úr! Ami a konzultáció számait illeti, elég, ha annyit mondok, hogy egyetlen nap alatt 52 ezerrel nőtt a válaszadók száma, a részvételi hajlandóság pedig folyamatosan növekszik. Én nem javaslom önnek, hogy a Jobbik tulajdonosának új honlapját vegye figyelembe, amikor a véleményét megfogalmazza.

- Örülök egyébként, hogy felveti ezt a kérdést, mert látom, hogy az MSZP minden eszközzel fúrja a konzultációt, csakúgy, mint ahogy fúrta a népszavazást is tavaly ősszel. Az energiaár kérdése azért szerepel a konzultációs íven, mert van egy brüsszeli javaslat, ezek szerint ön is tudja, amely kivenné az ármeghatározás jogát a tagországok kezéből. Ez azért nagyon kockázatos, mert egy ilyen lépéssel rendre a nagy multicégek járnának jól. Nézzék csak meg a romániai példát! Ott például a gázpiacon éppen a liberalizáció miatt kell most áremelést végrehajtani.

- Képviselő Úr! Az adópolitika azért szerepel a konzultációban, mert sok oldalról lövik a magyar adórendszert. Támadták például azt, hogy 9 százalékra csökkent egységesen a társasági nyereségadó. Nézze meg például azt, hogy mit nyilatkozott ezzel kapcsolatban a német gazdasági miniszter, vagy éppen az osztrák kancellár! De azt is javaslom, hogy üsse fel a brüsszeli országspecifikus jelentéseket, ajánlásokat. Ebben kemény kritikákat fogalmaznak meg többek között az egykulcsos adóval kapcsolatban, a családi adózás ügyében. Brüsszel az internet áfacsökkentését is támadja. Arról már nem is beszélek, hogy hogyan gáncsolták brüsszeli bürokraták a banki különadót vagy éppen a reklámadót. Ön is emlékezhet az ezzel kapcsolatos vitákra. Nézze meg az akkori jegyzőkönyveket!

- Képviselő Úr! Egy nagyon fontos kérdést kifelejtett a felsorolásából. Ez pedig a bevándorlás kérdése, amire több kérdés is vonatkozik a konzultációban. Nem véletlen, hogy kihagyta, mert brüsszeli képviselőik több alkalommal szavaztak meg olyan állásfoglalást, amely a betelepítési programokat támogatja. Úgyhogy hadd kérdezzek öntől én is:

- Milyen érzés az MSZP-nek Brüsszelben támogatni a kvótát, idehaza meg letagadni azt és félrevezetni a választókat?

- Legalább 3,3 millió ember várja a választ! (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

​​
Fideszes rabszolgatartás a multik szolgálatában?

PINTÉR TAMÁS, (Jobbik): - Tisztelt Ház! A magyar emberek érdekei helyett a multikat szolgálja továbbra is a Fidesz-kormány! Ezt a Fidesz két népnyúzó lépése is pontosan bizonyítja! Az egyik nem más, mint a már most rabszolgatörvénynek nevezett, Bánki Erik által benyújtott tervezet. Lássuk, miről is szól!

- 36 hónapra módosítanák a munkaidőkeretet, amely lehetőséget teremt arra, hogy a cégek éveken keresztül önkényesen rángassák az emberek munkaidejét, ami teljesen felboríthatja a dolgozók magánéletét, és embertelen munkakörülményeket teremthet!.De felháborító az is, hogy a módosítás szerint heti átlag 8 órában lényegében ingyen túlóráztathatják az alkalmazottakat. Vagyis gyakorlatilag a multikat szolgáló kommunista szombat visszavezetésén dolgozna a Fidesz!.

- A másik népsanyargató lépés 2012 óta tart, amióta a Fidesz eltörölte a korkedvezményes nyugdíjat! Azóta ugyanis egyre nagyobb a feszültség a különböző iparágakban dolgozó emberek között. Emiatt a nyugdíjszakértők és a szakszervezetek is évek óta követelik a rendszer felülvizsgálatát, de követeléseik mind ez idáig süket fülekre találtak a kormányzat köreiben. A korkedvezményes nyugdíj eltörlésével is tehát a kormány a multik oldalára áll, hiszen 2014-ben megszűnt a vállalatok 13 százalékos többletjárulék-befizetési kötelezettsége, amit aztán ők szépen be is nyeltek, miközben a dolgozók semmit sem kaptak, csak az egészségkárosodásukat.

- Kérem önöket, térjenek jobb belátásra, és ahogy rákényszerítették önöket a rabszolgatörvények esetében is, üljenek a tárgyalóasztalhoz a szakszervezetekkel a korkedvezményes nyugdíj ügyében is, és hallgassák meg őket, mert beláthatatlan következményei lehetnek ennek a rendszernek. Mi egyébként ki fogjuk bírni a 2018-as kormányváltásig, de a magyar dolgozók nem biztos, hogy ilyen türelmesek! Adódik tehát a kérdés:

- Miért kezelik rabszolgaként a munkavállalókat? (Taps a Jobbik padsoraiból.)

***

CSERESNYÉS PÉTER, (Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára): - Képviselő Úr! Én javasolni nem javasolhatom önnek, ezért kérem, hogy ha hozzászól, a hozzászólásának tárgyát olvassa el figyelmesen, és akkor nem téved akkorákat, mint most, abban amit kérdésként megfogalmazva előadott.

- Először a gondolatainak az első részére szeretnék reagálni. Arról a törvénytervezetről beszélnék, amelyik a munkaidőkeret időtartamának kibővítéséről szólt volna vagy szól. Ha elolvasta volna figyelmesen az előterjesztést, akkor látta volna, hogy nem történt volna semmi más, ha ez elfogadásra került volna, mint annyi, hogy a 12 hónapos időkeretet 36 hónapra bővítené a törvény, illetve megengedné, hogy 36 hónapra kibővítsék. Egyébként abban az esetben, ha túlmunkára kerülne sor, természetesen ezt vagy túlórával vagy elszámolással megkapná a dolgozó.

- Semmi sem változna lényegében ahhoz képest a törvényben és a munkavállalóknak a munkaidő-gazdálkodásában, mint ami most is benne van a munka törvénykönyvében. Viszont egy nagyon-nagyon fontos garancia beépítésre került. Ez a garancia pedig azt jelentette volna, hogy ha megköti a munkavállaló és az érdekvédelmi szervezet egy kollektív szerződés keretein belül a megállapodást, abban az esetben lehet csak élni a munkaidőkeret bevezetésével és annak az alkalmazásával. Ha ez a megállapodás nincs, természetesen nem élhetnek vele. Tehát nem történhetett volna semmi olyan negatív intézkedés, amely a munkavállalók hátrányára szolgált volna.

- Vissza kell utasítanom azt a feltételezést is, hogy nem történt és nem történik a másik ügyben semmi sem. Az egészségvédelem alapelvéből kiindulva az új rendszer kidolgozásának fő iránya a károsodás elkerülésére és csökkentésére irányul, és ezek a tárgyalások a munkaadók és a munkavállalók között folyamatosan folynak a kormány részvételével. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Miért akar hozzájárulni magyar emberek mérgezéséhez a kormány?

SALLAI R. BENEDEK, (LMP): - Államtitkár Úr! Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság jelentése most látott magyar nyelven napvilágot, s ebből kiderül, hogy az európai élelmiszerek 47 százaléka növényvédőszer-maradványokkal szennyezett, és a minták 2,8 százaléka ‑ ami 2366 darab terméket jelent ‑ a kontinensen előírt normáknak nem felel meg és garantáltan mérgező! E jelentés után merül föl az a kérdés, hogy a Fidesz-KDNP-ben továbbra is megvan az a mítosz, hogy növényvédő szer nélkül, illetve a jelenlegi ismert hatóanyagú szerek nélkül nincs mezőgazdaság, és továbbra is úgy tűnik, hogy kiáll a glifozát európai forgalmazása mellett. Ezek a növényvédő szerek és az ehhez hasonló hatóanyagú szerek megközelítőleg 200 ezer ember halálát okozzák évente! A  peszticidek használata összefüggésbe hozható a tumor, az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór kialakulásával, valamint hormonzavarokkal, fejlődési rendellenességekkel és a meddőséggel.

- A jelentés azt javasolja, hogy nemcsak a növényvédő szerek használatát kellene nemzetközi szerződésekben szabályozni, hanem a fenntarthatóság felé vezető úton lépéseket tenni, beleértve a kártevők természetes módszerekkel végzett gyérítését, a vetésforgót, az ökológiai termesztés lehetőségeit, illetve megfontolni a földforgatásmentes mezőgazdaság térnyerésének lehetőségét.

- Magyarországon eddig is nagyjából a Monsanto mondott tollba néhány jogszabályt, és a kormány sajnos eddig is képviselte az óriásvállalat érdekeit. Kérdezem:

- Várható-e az, hogy ebben valami érdemi változás történjen?

- Lehet-e arra számítani, hogy figyelembe véve a rákos megbetegedések arányát, esetleg megfontolja az Európai Unióban hazánk álláspontját, és a glifozát európai betiltása mellett foglal állást? (Taps az LMP képviselői részéről.)

***

Dr. NAGY ISTVÁN, (Földművelésügyi Minisztérium államtitkára): - Képviselőtársam! Válaszom elején egyezségre kellene jutnunk, arra az egyezségre, hogy a magyar kormány és szerintem bármilyen más döntéshozó nem tud másra támaszkodni, mint különböző laboratóriumok adataira. Mert ha ezeket a laboratóriumi adatokat megkérdőjelezzük, akkor óriási bűnt követünk el, mert akkor nem lesz objektív vizsgálati lehetőségünk, nem lesznek objektív viszonyítási lehetőségeink. Igazságtalan Magyarországgal szemben ez a fölvetés! Pontosan azért, mert Magyarország nagyon óvatos ebben a kérdésben, hiszen ma már csak kifejezetten a vetőmag-előállításra alkalmas területeknél engedélyezzük nagyjából 10 ezer hektáron ilyen szer működését, máshol nem. Tehát nem lehet az, hogy ez szélesebb körben működjön!

- Képviselőtársam!  Szeretném, ha meghallgatna! 2016 júniusában a Bizottság saját hatáskörben úgy határozott, hogy ideiglenesen meghosszabbítja a glifozát jóváhagyását. Az ideiglenes hosszabbítás mellett a Bizottság a tagállamok támogatásával döntött a faggyúamin segédanyagot tartalmazó glifozátkészítmények forgalmazásának beszüntetéséről. Magyarországon 24 glifozát-hatóanyagú készítmény engedélyét vonta vissza a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal annak faggyúamin-tartalma miatt. A faggyúamin-segédanyagot nem tartalmazó glifozátkészítmények engedélyei 2017 második feléig érvényesek, amikor is döntés születik uniós szinten a hatóanyag megújításáról.

- Képviselőtársam A hatóanyag veszélyességi besorolásával kapcsolatos adatok kiértékelését az Európai Vegyianyag-ügynökség végezte el. Itt szeretném felhívni a figyelmét egy nagyon nagy bajra: az értékelés eredményeképpen 2017. március 15-én kiadta a glifozát-hatóanyaggal kapcsolatos véleményét, amely szerint a glifozát nem rákkeltő, nem mutagén és nem reprotoxikus tulajdonságú anyag. Az Európai Vegyianyag-ügynökség osztályozási javaslatának figyelembevételével legkésőbb 2017. december 31-ig hoz a Bizottság döntést arról, hogy visszavonják vagy megújítsák ennek a szernek a forgalmazási engedélyét. (Taps a Fidesz soraiban.)

2017. évben újabb országos szűrési program indul?

Dr. BENE ILDIKÓ, (Fidesz): - Tisztelt Országgyűlés! Államtitkár Úr! A rosszindulatú vastag- és végbéldaganatok előfordulásának kockázata az életkor növekedésével rohamosan emelkedik, 60 éves kortól pedig ötévenként megkétszereződik. Mind az évente újonnan felfedezett daganatok számát ‑ ez több mint 10 ezer fő ‑, mind az okozott halálozást ‑ ami közel 5 ezer fő évente ‑ tekintve a második leggyakoribb daganat hazánkban a nők és a férfiak körében egyaránt. Ez a daganat ugyanakkor korán felismerve kifejezetten jól gyógyítható, de sajnos a betegek jellemzően előrehaladott stádiumban fordulnak orvoshoz, emiatt kiugróan magas a mortalitás hazánkban is.

- Az „Egészséges Magyarország 2014-2020" egészségügyi ágazati stratégiában megfogalmazott célkitűzés többek között a magyar lakosság egészségi állapotának folyamatos javulása, az egészségben eltöltött életévek növelése, a betegek gyógyulási esélyeinek javítása. A célok eléréséhez a népegészségügy területén további komoly lépések szükségesek. Ennek egyik fontos eleme komplex szűrővizsgálati programok végzése és a prevenció megerősítése.

Ezért is tartom nagy jelentőségűnek, hogy sok éves pilotvizsgálat-sorozatot követően háziorvosok bevonásával szeptembertől elindul országos kiterjesztésben az 50-70 év közötti nők és férfiak kétévenkénti szervezett célzott vastag- és végbél-szűrővizsgálata. Ez egy kétlépcsős módszert jelent, az első egy székletvérteszt, melynek pozitivitása esetén teljes minőségi kolonoszkópos vizsgálat történik a vérzésforrás megállapítására.

- Államtitkár Úr! Ahhoz, hogy a vastag- és végbélrák okozta halálozás 20 százalékos csökkenését elérjük tíz év viszonylatában, szükséges, hogy az érintettek több mint 50 százaléka részt vegyen a szűrővizsgálatokon.

- Hogyan érhető el, hogy a háziorvosok minél nagyobb számban csatlakozzanak a programhoz?

- A szűrési aktivitást a lakosság körében hogyan lehet növelni?

- És mivel a szűrőprogram hosszú évekre tervezett, a komplex szűrőprogram részeként biztosított-e a program folyamatos finanszírozása? (Taps a kormánypártok soraiban.)

***

Dr. RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Asszony! Ahogy ön is idézte, a kormány számára fontos népegészségügyi prioritás, a népbetegségek megelőzésének kiemelt területe, hogy a daganatos halálozások csökkenjenek Magyarországon. Azt hiszem, minden jóérzésű ember ebben egyetért! Fontosak a már kiépült szűrővizsgálatok is, így a 45 és 65 év közötti nők esetében a kétévenkénti emlőszűrés, illetőleg a 25-65 év közötti nők esetében a háromévenkénti megismételt méhnyak-szűrővizsgálat. Azt hiszem, mind a kettő esetében fontos az elővigyázatosság.

- Mindezek mellett már évek óta folyik az előkészítése a vastag- és végbél-szűrővizsgálatoknak. Itt különböző megyékben voltak kísérleti projektek, de most indul el a nagy országos szűrővizsgálat ezekkel kapcsolatban is. Nyilván az előző évek tanulságai kapcsán az egyik egy megyében, a másik három megyében zajlott. Évente sajnálatos módon 5 ezer fő veszíti el az életét vastag- és végbélrák következtében, és 10 ezer új megbetegedést regisztrálnak Magyarországon. A kutatások jó része szerint ez a második leggyakoribb rákos halálok Magyarországon. Ezért indult el 2017-ben a szűrés kétévenkénti vastag- és végbélszűrés formájában, ahogy azt a képviselő asszony is említette. Ez egy jelentős fejlesztés a hazai alapellátás, a hazai egészségügy és hazai népegészségügyi programok szempontjából is. 50 és 70 év közöttiek vehetnek részt ezeken a szűrővizsgálatokon. Eddig a háziorvosokon keresztüli vizsgálatok történtek, és a későbbiekben is így lesz. A háziorvosok részvétele önkéntes, 2624 háziorvosi praxis csatlakozott önként, ez a háziorvosok 51,63 százaléka. Tehát a háziorvosok többsége már önként csatlakozott ehhez, és elvégzi ezeket a vizsgálatokat.

- A későbbiekben, ha ez a projekt lezárul, beépül az egészségügyi alapellátás által végzendő feladatok közé a vastag- és végbélszűrés. A minél nagyobb részvételre kommunikációs kampánnyal, nyomtatott, elektronikus tájékoztatókkal, sajtóközleményekkel, médiamegjelenésekkel, lakossági fórumokkal, sajtónyilvános eseményekkel kívánunk buzdítani! (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Bartha Szabó József



22.108 - ​​Bartha Szabó József​​: Azonnali kérdések órája a Tisztelt Házban > ​2017. április 28.


Feladó: mandinka.bt
Dátum:
​​
2017. április 28. 18:30
Tárgy: 
Fidesz: Ki fizeti a tüntetőket?
Címzett:

 
MSZP: Csak az ember nem számít?! 
​J​
obbik: A Balaton pénztárosa! 
LMP: A kormány hazudik, vagy az Európai Bizottság?
​​
Fidesz: Ki fizeti a tüntetőket?

​​
Azonnali kérdések órája a Tisztelt Házban.
 A siker egyik oldalon sem volt kétséges: minden párt hálásan megtapsolta a szószólóját! Legutóbbi szónoklataik közül,  szolidan stilizálva, hangzavarokat, bekiabálásokat udvariasan jelezve tallóztunk.

Csak az ember nem számít?!

GÚR NÁNDOR, (MSZP): - Önöknek tényleg csak az ember nem fontos, miniszter úr? 2011-ben egy munkatörvénykönyvi változást eszközöltek, emlékszik rá biztos: a délutános pótlékot megszüntették, az éjszakai pótlékot csökkentették! Most el akarják venni a pihenőidőt, növelik a baleseti kockázatot, idézőjelbe tett ingyenmunkára is késztetik az embereket, kizsákmányolják őket, évekig kell várni a megdolgozott pénzükért, hogy azokhoz hozzá is tudjanak jutni!

- Munkaidőkeret: 2496 órát akarnak dolgoztatni ezekkel az emberekkel, ‑ nem két hónap, nem négy hónap időszakában, nem egy év, hanem három év viszonylatában! Egyeztetés nélkül teszik mindezt! Szakszervezetekkel, VKF-fel, senkivel, semmilyen konföderációval, ágazattal nem egyeztettek, miközben agyon akarják hajszolni a munkavállalókat, ami ‑ köztudott ‑ nem a hosszú élet titka. Nem véletlen, hogy 600 ezer ember elhagyta ezt az országot! 6 napos munkahetet akarnak bevezetni náluk? A munkavállalók kizsigerelését akarják megtenni? Nem véletlen tiltakoznak a szakszervezetek, a MASZ elnökétől kezdve sokan mások is. A munkások meg várhatnak a megdolgozott bérükre, a pénzükre. Szégyen, hogy egyeztetés nélkül ide merték hozni a Parlament falai közé ezt a törvénytervezetet, és még nagyobb szégyen az, hogy belehazudták a szemünkbe, hogy persze voltak egyeztetések.

- Miniszter Úr! Önök azt az alapelvet nem teljesítik, ami arról szól, hogy a munka világában a rugalmasságnak és a biztonságnak is helye van. Csak a rugalmasság érdekli önöket, olyan érdekeket szolgálnak ki, amelyek a multinacionális cégek érdekei! Önök nem tehetnek mást, csak egyet: visszavonják ezt a törvénytervezetet haladéktalanul, és Varga Mihály 2015-ös ígéreteit veszik alapul, ami arról szól, hogy a munkatörvénykönyv generális áttekintését fogják megtenni. Eddig nem ezt tették, eddig lesöpörtek mindent, amit a szakszervezetek bevittek a VKF elé. Vonják vissza!

- Megteszik, avagy csak az ember nem számít? (Taps az MSZP soraiban.)

***

LÁZÁR JÁNOS, (Miniszterelnökséget vezető miniszter): - Képviselő Úr! Mindenekelőtt azzal kezdeném, hogy az a néhány másodperc, amit arra használt föl a képviselőtársam, hogy a szükséges ellenzéki szidalmakat elmondja a kormány munkáját illetően… (Közbeszólás az MSZP soraiból: Kritika! Építő! ‑ Építő kritika!)… ami szidalommal vegyes kritika, az nem teljesen fedi a valóságot. Tekintettel arra, hogy ha nekem jók az emlékeim, akkor ha valaki 2009 végén bruttó 140 ezer forintot keresett, és dolgozott, mondjuk, Hódmezővásárhelyen vagy az ön városában egy gyárban, akkor 36 százalék személyi jövedelemadót kellett fizetnie. Akkor ki van a munkavállalók pártján? Az, aki… (Bárándy Gergely: Nem így van! ‑ Józsa István és Burány Sándor közbeszól. ‑ Az elnök csenget.)

-  Én nagy tisztelettel végighallgattam önöket; ha megengedik, akkor megpróbálom befejezni azt, amit mondtam. Amikor önök kormányoztak, akkor bruttó 140-150 ezer forintért 36 százalék személyi jövedelemadót kellett fizetni. (Közbeszólások az MSZP soraiból: Nem! ‑ Bárándy Gergely: Nem így volt!) Amikor mi kormányzunk, 15 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni! Ezek után fölteszem a kérdést: akkor ki áll a munkából élő emberek, a magyar munkavállalók oldalán?

- A másik észrevétele, képviselő úr, indokolttá teszi, hogy felhívjam arra a figyelmét, hogy 2010-ben mi úgy vettük át a kormányzást, hogy a minimálbér összege nem érte el a 80 ezer forintot. Magyarországon csak a Fidesz alatt volt érdemi minimálbér-emelés, és a minimálbér most 127 ezer forint, jövőre 138 ezer forint, a garantált bérminimum pedig 180 ezer forint lesz. Ismét csak azt a kérdést tudom feltenni: ki áll a munkavállalók oldalán? Aki csökkenti a személyi jövedelemadót, illetve aki növeli a fizetéseket?

- Képviselő Úr! Ami a munkaidővel kapcsolatos: én komolyan veszem az ön észrevételeit és az ön kritikáját. A kormány ebben a végső álláspontját még nem alakította ki, zajlanak egyeztetések a frakciók és a kormány között. Az ön által felvetettekben sok igazság van. Ugyanakkor ön is pontosan tudja, hogy 2010 után komoly lépéseket kellett tennünk az ország versenyképességének erősítése és a gazdaság stabilizálása érdekében, amiben a munkavállalók is hoztak áldozatot, amikor igen sokat dolgoztak annak érdekében, hogy a cégek profitábilisak és adófizető-képesek legyenek. (Taps a kormánypártok soraiban.)

***

GÚR NÁNDOR: - Miniszter Úr! Még egyszer kell hogy mondjam. önöknek, úgy látom, tényleg nem az ember a fontos! A multi érdekei fontosak, azt látjuk!

- Miniszter Úr! Minimálbérről beszél? Minimálbér tekintetében a bruttót az egekig emelték, persze, de a járulékterheit növelték meg, amit a munkaadók és a munkavállalók fizetnek meg. Több mint dupláját: 2010-ben 32 ezer forint volt, most 73 ezer forint. A vásárlóerő-értéke meg annyi, mint amennyi 2010-ben volt, de öt éven keresztül meglopták ezeket az embereket, mert kevesebb vásárlóerő-értékű pénzzel bírtak a kezükben, mint 2010-et megelőzően. És azt is hozzá kell tennem: a minimálbér vonatkozásában az, amit csinálnak, torzítja az egész rendszert, mert több bevételre tesznek ezen keresztül szert, mint amit az emberek kezébe adnak!

- Miniszter Úr Vegyék vissza ezt a törvénytervezetet! Tárgyaljanak a szakszervezetekkel! Vegyék tudomásul azt, hogy az emberek érdekét kell szolgálniuk, eszerint kell cselekedniük, nem másképpen! (Taps az MSZP soraiban. ‑ Közbeszólás az MSZP soraiból: Úgy van!)

***

LÁZÁR JÁNOS: - Képviselő Úr! A kritikáját és a javaslatait természetesen a kormány megfontolja. A személyes megjegyzését, mármint hogy én a multik érdekeit képviselném, azonban vissza kell utasítanom, tekintettel arra, hogy sok mindenkivel kapcsolatban el tudnám képzelni, hogy a multik érdekeit képviseli, de velem kapcsolatban ez még egyszer sem volt érdemben föltételezhető!

- Képviselő Úr! Két érdek versenyez egymással. Abban egyetértünk, hogy Magyarországon a munkavállalóknak a munkához való jogot, a munkából való megélhetési jogot, a tisztességes munkafeltételeket biztosítani kell, és minden kormánynak az a kötelessége, hogy ehhez hozzájáruljon. A másik nagyon fontos érdekünk, hogy az ország versenyképessége növekedjen. Lehetőség szerint eséllyel szálljunk küzdelembe nagyon fontos beruházásokért, és olyan technológiai fejlesztések legyenek Magyarországon, amelyek adót jelentenek, munkahelyeket teremtenek. Ez azt feltételezi természetesen, hogy aki idejön befektetni vagy egy magyar vállalkozó, nem mindegy, hogy milyen feltételek mellett foglalkoztat. A kettő között kell egyensúlyt találni!

- Képviselő Úr! Semmilyen végső döntés nem született. A kormány kész tárgyalni azokkal is, akiket ön szóba hozott! (Taps a kormánypárti padsorokból.)

A Balaton pénztárosa!

KEPLI LAJOS, (Jobbik): - Közeleg a nyári strandszezon, és mit tesz ilyenkor az átlag magyar ember? Ha van pénze, leutazik a Balatonhoz, megveszi a strandbelépőt, eszik egy lángost, esetleg még egy sört is iszik hozzá, és utána hazautazik. Mit tesz ehhez képest a nemzet egyszeri gázszerelője? Mészáros Lőrinc nem aprózza el, fogja és megveszi magának az egész Balatont úgy, ahogy van, hiszen a szállodák, a Balaton-felvidéki szőlészetek és borászatok után most úgy tűnik, hogy a már Zuckerbergnél is tehetségesebb magyar gázszerelő a Balatonra vetette ki a szemét, és a Balatontouriston keresztül 100 hektárnyi Balaton-parti terület tulajdonjogát és üzemeltetését szerezte meg.

- Annál is érdekesebb ez, mivel decemberben került napvilágra az a hír, hogy 5 milliárd forintot szán a kormány, egyébként nagyon helyesen, a Balaton-parti kempingek felújítására, és érdekes módon hirtelen átvándorolnak Mészáros Lőrinc tulajdonába ezek a kempingek! Ugyanolyan érdekes, mint ahogy korábban az is kiderült, hogy mintegy 100 milliárd forintért építheti a dél-balatoni vasútvonalat a szintén Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó cég, vagy ahogy kiderült még sok más balatoni ingatlan esetében is, hogy valahogy Mészáros Lőrinc és érdekeltségei tulajdonába kerül. Azt szeretném kérdezni: miniszter úr:

- Nem tartják-e furcsának, illetve a kormánynak mi a véleménye arról, hogy egy szinte tisztán közbeszerzésekből milliárdossá vált, Orbán Viktor miniszterelnök jó barátjaként aposztrofált gázszerelő és polgármester egyszerre csak egy egész tavat szerez meg magának, szinte a Balaton környékének urává válik, és szinte saját és a miniszterelnök környezetének kerti tavává teszi a Balatont, és mit gondol a kormány arról, hogy lassan már az egész ország strómanján keresztül a miniszterelnök és családi körének tulajdonába kerül?

- Mi a véleménye miniszter úrnak erről a tényről, és kívánnak-e ez ügyben tenni valamit?

***

LÁZÁR JÁNOS, (Miniszterelnökséget vezető miniszter): - Képviselő Úr! A kormánynak ezzel kapcsolatban akkor volna gondolata, ha az ön által megfogalmazott állítások igazak lennének. Tekintettel arra, hogy az ön által megfogalmazott állítások nem fedik a valóságot, így a kormánynak ezzel kapcsolatban gondolata nincs! De ha már megkérdezett, akkor hadd hozzak szóba inkább egy hozzáállásbeli dolgot. Én a választók döntése alapján itt ülhettem már akkor is, amikor mindenki simicskázott ebben a Házban, sőt volt módom arra is, hogy Simicska Lajossal kapcsolatos kérdésekre válaszoljak. (Józsa István: Még, nem már!)

- Akkor és most is azt gondolom: nem helyes ‑ és ezt talán majd a Jobbik is meg fogja tanulni ‑, ha parlamenti képviselők szájukra vesznek egy konkrét magyar vállalkozót. Természetesen vannak jelenségek, amelyeket szóvá kell tenni, természetesen vannak jelenségek Magyarországon és mindenhol, amely jelenségeket a vállalkozás világából szabályozni kell, számon kell kérni, el kell számoltatni. De hogy konkrét vállalkozókat, vállalkozásokat, konkrét embereket, a nevüket, a hátterüket, a családjukat, a munkájukat, akik nem közszereplők, nem részesei a magyar politikai életnek, azokat idecitáljunk, és vállalkozói minőségében ítéljünk meg, én ezt nem tartom általában helyes dolognak. Akkor sem tartottam annak, amikor Simicska Lajossal kapcsolatos volt, és most sem tartom annak. Feltételezem, hogy ön mint a Jobbik képviselője, akit Simicska Lajos nagyra értékel, megérti, hogy ezt a választ minek okán mondtam el.

- A másik része a dolognak a Balaton fejlesztése. Ön, képviselő úr, azt remélem, hogy támogatja a Balaton fejlesztését, amire a kormány hazai és Európai Unióból visszaszármaztatott források tízmilliárdjait mozgósítja. A közlekedés korszerűsítésével szeretnénk a turizmust növelni, szeretnénk, ha a Balaton vonzóképessége azok számára is, akik ott élnek, és azok számára is, akik odamennek, még jobb és jelentősebb legyen. Ez óriási lehetőség! Budapest mellett a Balaton a jövő magyar turizmusa, a magyar gazdaság munkahelyteremtése és az ország fejlesztése szempontjából, amellett, hogy az ország egyik legszebb pontja. (Taps a kormánypártok soraiban.)

***

KEPLI LAJOS: - Miniszter Úr! Először is: Mészáros Lőrinc nem egy konkrét vállalkozó, hanem lassan a vállalkozója Magyarországnak, ha ez így folytatódik, ahogy ezek a tendenciák is mutatják. A másik pedig az, hogy érdekes módon milyen üzleti körök állnak a hátterében. Ugyanaz a személy, aki 2007-ben, tíz évvel ezelőtt vagy néhány évvel ezelőtt már egyszer a balatoni kempingeket tulajdonolta vagy csődbe vitte, de felszámoló útján visszakerült ugyanahhoz a vállalkozói körhöz. Akkor önök a szocialistákkal karöltve, amikor a SCD Group Jászai Gellért tulajdonába került, önök úgy szavazták meg, úgy változtatták meg a Balaton-törvényt, hogy rögtön utána többszörösére növekedett ezeknek az ingatlanoknak az értéke.

- Tehát még véletlenül sem azért, mert bármilyen politikai kötődése lett volna az adott vállalkozónak, hanem ez egy teljesen véletlen törvénymódosítás volt akkor, 2007-ben. És az is véletlen, hogy most a 365 milliárd forintos forrás jó része már garantáltan a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó vállalkozásokhoz vándorol, és a további ingatlanszerzései révén valószínűleg a többi része is ennek az összegnek. Tehát nyilván mindezek csak véletlen dolgok, és teljesen véletlen az is, hogy polgármesterként, egyébként közszereplőként nyilvánosan bírálható, hogy éppen a miniszterelnök érdekeltségi körébe tartozik Mészáros Lőrinc! (Taps a Jobbik soraiban.)

***

LÁZÁR JÁNOS: - Képviselő Úr! A kormány nem kufárok gyülekezete, és nem foglalkozik üzleti kérdésekkel! (Moraj az ellenzéki pártok soraiban. ‑ Mesterházy Attila közbeszól. ‑ Az elnök csenget.) A szocialistákról nem tudok nyilatkozni, csak a saját kormányunkról. A mi kormányunk nem kufárok gyülekezete, és nem foglalkozik üzleti kérdésekkel!

- Ami pedig a polgármester urat illeti: Felcsút megválasztott polgármesterét, ha a polgármesteri munkájával kapcsolatban van problémájuk, akkor forduljanak az egyébként széles és nagy felcsúti nyilvánossághoz, ahol meg tudják ezt vitatni.

- A harmadik észrevételem pedig az lenne: a kormánnyal szemben álló egyik civil szervezet megvizsgálta, hogy egy bizonyos érdekcsoport, amiben még benne volt a Közgép, Simicska Lajos és már benne volt az ön által is idecitált felcsúti polgármester, vajon a kiírt közbeszerzésekből mennyiben részesedik. Ez a cégcsoport, ami 50-60 céget jelent, a teljes magyar közbeszerzés mintegy 4-5 százalékát kapja meg, 95 százalékát nem ők kapják. Van olyan törvény, ami azt írja, hogy Mészáros Lőrinc nem nyerhet Magyarországon közbeszerzést? (Taps a kormánypártok soraiban.)

A kormány hazudik, vagy az Európai Bizottság?

 SCHMUCK ERZSÉBET, (LMP): - Miniszter Úr! 2016 novemberében zárta le az Európai Bizottság a magyar kormánnyal szemben a paksi beruházási tender elmaradása miatt indított jogsértési eljárást. Az uniós testület elfogadta a kormány álláspontját a technikai kizárólagosságról, vagyis arról, hogy csak a Roszatom képes a Paksi Atomerőműhöz illeszthető új reaktorokat szállítani. Ugyanakkor máig sem derült ki, hogy melyek az objektív jogszabályi feltételei a technikai kizárólagosságnak, és az sem, hogy tényleg csak az orosz VVR-1200-as reaktor felel meg ezeknek a feltételeknek. Az elmúlt hónapokban mind a Paksi Atomerőmű, mind az Országos Atomenergia Hivatal írásba adta, nincsenek olyan biztonsági vagy műszaki előírások, amelyeket csak az orosz beszállító képes teljesíteni, és sem az erőmű, sem az OAH nem adott olyan szakértői véleményt, amely igazolná a technikai kizárólagosságot. Nem is adhattak, hiszen korábban mindketten nemzetközi tender kiírására készültek, tudva, hogy a bővítésre többféle technológia is megfelelő.

- Valaki tehát nem mond igazat! Vagy a kormány csapta be a Bizottságot, hiszen sem Pakstól, sem az OAH-tól nem kapott, mástól pedig nem kaphatott bizonyítékokat a Roszatom-reaktorok egyedüli alkalmazhatóságára, vagy pedig a Bizottság fordított hátat a valóságnak, amikor a technikai kizárólagosságra hivatkozva fogadta el, hogy az Orbán-kormány, az uniós versenyjogot megsértve, tender nélkül ítélte oda a magyar történelem legdrágább beruházását. Kérem tehát miniszter urat:

- Mondja el, hogy tulajdonképpen ki nem mondott ebben a kérdésben igazat: önök vagy pedig az Európai Bizottság?

***

LÁZÁR JÁNOS, (Miniszterelnökséget vezető miniszter): - Képviselő Asszony! Először is azzal kezdeném, hogy a kormány megítélése és az európai gazdaság megítélése szerint Magyarország az elmúlt 26-27 év legnagyobb gazdasági sikerét érte el akkor, amikor az Európai Bizottság jóváhagyását és támogatását ennek a 12 milliárd eurós beruházásnak a megvalósításához megszerezte. Ön pontosan tudja, hiszen nagyon sokszor beszéltünk már erről itt a parlamentben, hogy 2013 ősze óta zajlanak a tárgyalások az Európai Bizottság és Magyarország között, közel 3,5 évnyi közös és korrekt együttműködés után, közös és korrekt munka után tudtunk 2017. március 6-án öt pontban megállapodni és öt nehéz kérdést végigtárgyalni. Ebben ugyanúgy benne volt a szerződések titkosítása, mint az a kérdés, hogy Magyarországnak joga volt-e Oroszországgal mint Európai Unión kívüli országgal szerződést kötni, ugyanígy benne voltak a műszaki-technikai biztonsági feltételek, benne volt a technikai determináció, a közbeszerzés kérdése. És természetesen benne volt a tiltott állami támogatás tilalmának európai uniós kérdése is, hiszen megvizsgálta az Európai Bizottság azt, hogy vajon Magyarország számára ez a beruházás megéri vagy sem.

- Az Európai Bizottság álláspontja szerint ‑ és azt gondolom, ez megnyugtató kell legyen minden parlamenti képviselőtársam számára ‑ ez a beruházás a beruházó magyar államnak 7-8 százaléknyi megtérülést garantál, a piaci megtérülés pedig 9-10 százalék körül van. Ezért csak 1 százalék a különbség a piaci feltételek mellett és az állami feltételek között megvalósuló beruházásban. A másik nagyon fontos szempont volt, amit pozitívan értékelt az Európai Bizottság, hogy ez egy állami beruházás, a magyar állam valósítja meg, működteti majd az atomerőművet, és tartja saját nemzeti tulajdonban is.

- Ami a kérdését illeti: mi minden kérdésre 3,5 éven keresztül megválaszoltunk az Európai Bizottságnak. Én nem hiszek az ön feltételezésében, hogy az Európai Bizottság tévedett volna vagy félrevezette volna a nyilvánosságot, vagy hátat fordított volna a valóságnak. Az Európai Bizottság szerintem nagyon körültekintően és nagyon szenzitíven kezelte ezt az ügyet, és egy alapos döntést hozott, amelyért kész bíróságon is felelősséget vállalni, hiszen többen bíróságra mennek majd vélhetően. (Taps a kormánypártok soraiból.)

***

SCHMUCK ERZSÉBET: - Miniszter Úr! Az ön válasza szerint akkor ezek szerint fennáll a technikai kizárólagosság! Ugyanakkor viszont akkor ott lóg a levegőben, hogy 13 milliárd forintot elköltöttek egy többszereplős nemzetközi tender előkészítésére, és akkor ugye az a kérdés, hogy miért beszéltek a kormány tagjai 2013 őszén is a nemzetközi tender kiírásáról!

- Mi változott meg tulajdonképpen 2013 novembere és 2014 januárja között a paksi technológiában úgy, hogy onnantól már csak egy kísérleti, még sehol a világon ki nem próbált Roszatom-reaktor illeszkedik hozzá? Tehát itt valami nem stimmel! Most akkor kiírtunk egy nemzetközi tendert, ugye azt csak akkor írjuk ki, ha nincs technikai kizárólagosság, ugyanakkor mégis az Európai Bizottságnak meg el kellett fogadni azt, hogy van technikai kizárólagosság. Most melyik áll? Tehát itt azért, gondolom, hogy itt alapos  ellentmondás feszül!

***

 LÁZÁR JÁNOS:  - Képviselőtársam! Azzal kezdeném vagy azzal folytatnám, amit már az előbb is szóba hoztam: az Európai Bizottságnak 3,5 évre volt ahhoz szüksége, ahhoz hogy ezt az ügyet megvizsgálja, alaposan áttekintse, és lezáró határozatokat hozott, abban a tudatban, hogy a döntései az Európai Bíróságon megtámadhatóak. Én biztos vagyok abban, ismerve a magyar és az európai uniós politikai viszonyokat, ismerve az Európai Unió és Oroszország viszonyát, különös tekintettel volt a zöldszempontokra az Európai Bizottság és a nemzetközi politikai kihívásokra is. Tehát nem gondolom azt, hogy az Európai Bizottság megkockáztatna egy megalapozatlan döntést egy ilyen fontos, kínos és nagy jelentőségű beruházás esetében.

- Ami a másik kérdését illeti: a koncepcióváltás abban áll, hogy az eredeti terv az volt, hogy ez egy magánerőmű lesz, részben állami és részben magántulajdonban. És végül a magyar állam úgy döntött, hogy magánerőmű helyett egy állami tulajdonban lévő atomerőmű épül Magyarországon. Ez a koncepcióbeli különbség! (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ki fizeti a tüntetőket?

PÁNCZÉL KÁROLY, (Fidesz): - Államtitkár Úr! Egy hosszú, másfél éves kampány ért véget tavaly november 8-án az Egyesült Államokban, amikor is Donald Trumpot megválasztották az államok 45. elnökévé. Nem mindenki tudja azonban elfogadni a választók döntését, és ahogy látjuk, illetve olvassuk az amerikai híreket, az lehet a benyomásunk, hogy a kampány még mindig tart.

- Már az új elnök beiktatásának másnapján is nagyszabású Trump-ellenes tüntetésre került sor. A liberális média úgy reklámozta a demonstrációt, mint egy spontán, alulról jövő kezdeményezést, amit független civil szervezetek hívtak életre. A valóság azonban, mint kiderült, egészen más. Az amerikai médiakutató központ adatai szerint Soros György és az ő Nyílt Társadalom Alapítványa az elmúlt évtizedben nem kevesebb, mint 247 millió dollárral támogatta a tüntetés mögött álló szervezeteket. Az április 15-én tartott újabb demonstrációról is kiderült, hogy a mögötte álló nyolc szervezetből négyet a Nyílt Társadalom Alapítvány pénzel.

- A Soros Györgyhöz köthető szervezetek nemcsak az Egyesült Államokban, de világszerte finanszíroznak politikai megmozdulásokat, és avatkoznak be szuverén államok belügyeibe úgy, hogy arra semmilyen választói felhatalmazásuk sincs. A múlt héten itt a parlamentben is szóba került, hogy a Soros-birodalom Macedóniában legkevesebb 5 millió dollárt költött 61 úgynevezett civil szervezetre, amelyek erőszakos tüntetéseket szerveztek a konzervatív kormány destabilizálása érdekében. Ezeken a tüntetéseken bevett gyakorlat volt, hogy festékkel töltött palackokkal dobáltak meg középületeket. Úgy látszik, ugyanezt a módszert igyekeznek hazánkban, Magyarországon is megvalósítani. Költői a kérdés:

- Ki fizeti a tüntetéseket szervező szervezeteket? (Taps a Fidesz soraiban.)

***

Dr. MIKOLA ISTVÁN, (Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára): - Képviselő Úr! Mielőtt a hazai helyzetre rátérünk, érdemes a macedóniai történéseket megvizsgálnunk. Macedónia a nyugat-balkáni migrációs útvonal kulcsfontosságú országa, amely Magyarországhoz hasonlóan védi a határát az illegális bevándorlással szemben. Azonban Macedóniában a külső beavatkozás miatt instabil helyzet jött létre, amely hátráltatja azt, hogy az országnak döntésképes kormánya legyen.

- Magyarországon is látható, hogy úgynevezett civil szervezetek befolyásolni akarják az ország belpolitikáját. Világos, hogy ezek valójában nem civil szervezetek, hanem Soros Györgyhöz köthető nemzetközi hálózatok budapesti irodái! Ezeknek a külföldről finanszírozott szervezeteknek se tagságuk, se semmilyen felhatalmazásuk nincs arra, hogy beleszóljanak a magyar politikába, soha senki nem választotta meg őket. Nem ezek a szervezetek, hanem a demokratikusan megválasztott magyar parlament és kormány képviseli a magyar embereket. Ezek a szervezetek azért támadják Magyarországot, mert a magyar kormány ellenáll az illegális bevándorlásnak! A magyar emberek és az őket képviselő magyar kormány nem akar illegális bevándorlást és kényszer-betelepítést, a külföldi pénzzel működő szervezetek viszont bevándorláspártiak, s nyíltan a magyar törvények megsértésére buzdítják az illegális bevándorlókat! (Taps a Fidesz soraiban.)

***

PÁNCZÉL KÁROLY: - Államtitkár Úr! Valóban, ha csak a 2015-ös évet megvizsgáljuk, azt látjuk, hogy a Soros-hálózat által finanszírozott szervezetek mintegy 1,2 milliárd forintot kaptak! Ez volt az a pénz, amelyből folyamatosan támadták Magyarországot, Magyarország bevándorláspolitikáját, s nemcsak itthon, hanem Brüsszelben, illetve az Európai Unió más fórumain vagy Európa más országaiban a sajtóban igyekeztek Magyarországot befeketíteni.

- Két héttel ezelőtt azon a napon, amikor ügynökszervezetek Magyarországon tüntetést szerveztek, az egyik honlap tizennyolcszor tudósított erről az eseményről, kvázi mozgósított ezekre az eseményekre, úgyhogy jól látszik, hogy ezen spontánnak és civilnek hazudott demonstrációk mögött Soros úr birodalma áll. Ezzel egyébként kárt okoz, hiszen a normális civil szervezeteket is befeketíti, - ez a tény! (Taps a Fidesz soraiban.)

***

Dr. MIKOLA ISTVÁN: - Képviselő Úr! A magyar kormány a magyar emberek érdekeit, biztonságát tartja szem előtt, továbbra is így fog eljárni, és fel fog lépni az illegális bevándorlással szemben. A bevándorláspárti szervezetektől pedig elvárjuk, hogy működjenek átláthatóan, és tegyék világossá, hogy kinek a pénzét használják és kinek az érdekeit képviselik. (Taps a Fidesz soraiban.)

​​
Bartha Szabó József
​​