Kattintani > FELADAT ÉS CÉL - AUFGABE UND ZIEL - MISSION AND GOAL
Kattintani > Az összes bejegyzés tartalomjegyzéke 2007. szeptember 10.-től

2016. október 6., csütörtök

21.447 - Miniszterelnök a ringben I. > Ki hazudik a kormányban? > 2016. október 5. 09:5

Feladó: mandinka.bt
Dátum: 2016. október 5. 12:03
Tárgy: Miniszterelnök a ringben I.
Címzett: jozsef@kutasi.eu 





A mentelmi jog birtokában szabad keserűen igazat mondani, valóságot leleplezni, és szabad hazudni, sértegetni, vádaskodni. Sem az MSZP, sem a Jobbik, sem az LMP harcosait nem fogta vissza gyávaság, dübörgő, számonkérő szózatokkal szerepeltek. Híresek lettek, legalább egy napig híresek lettek, elvégre személyesen utasították rendre a miniszterelnököt
2016. október 5. 09:5

„Hazának füstje is kedvesebb mint idegen országnak tüze.– Patriae fumus igni alieno luculentior."
Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban az azonnali kérdések műfaját. Az elnök csenget, hosszasan csenget, rövid szünetet rendel el, mert vége az interpellációknak, vége a „kötelező szavazás" okozta frakciófegyelemnek, a képviselők zöme elindul a büfébe, a folyosóra vagy egyéb szükséges dolgait végezni.  Pillanatok alatt harmadnyian maradnak. Így kezdődik. Mindig így kezdődik. Kivéve, amikor a miniszterelnököt szólítják. Időről időre, személyesen kell választ adnia a hozzá címzett kérdésekre.
Párbajhoz hasonlatos: csupa szín, csupa legenda! Garantált a telt ház.  A siker egyik oldalon sem kétséges: minden párt hálásan megtapsolja a szószóját! Szolidan stilizálva – udvariasan mellőzve a zajokat, közbekiabálásokat – tallóztuk legutóbbi szónoklataikat
Vádak és remények!
Miért nem lép föl az ellen, hogy magáncégek és fideszes haverok nyúlják le a letelepedési kötvények 100 milliárdos hasznát, ráadásul pár év múlva a magyar adófizetőknek kell kamatostul visszafizetniük ezt a hatalmas összeget?
Dr. HARANGOZÓ TAMÁS, (MSZP): - Hogy van mindig, miniszterelnök úr, így felhatalmazás nélkül, a minden idők legdrágább bukott kampánya utáni másnapon? Megérteném, ha ideges lenne, mert azt végül is kimondhatjuk: a népszavazáson egyedül a helikopteres Rogán Antal szomszédja, a Gucci táskás Habony úr, illetve a kaszinós Andy Vajna nyert vagy nyerészkedett, akik között szétszórták azt a nem kevés, szerény, ámbár nem sértő tizenmilliárd forintot a kampányban. Erről is jó lenne hallani néhány szót!
- Önt mint az offshore elleni harc Grál-lovagját kérdezem: hogyan nézheti szó nélkül, hogy százmilliárdokat lapátolnak ki offshore cégek a magyar állam köztulajdonából? Nem gondolja, hogy az emberek többsége többek között azért nem ment el szavazni, mert elegük van abból a hazugságból, amit önök közpénzen folytatnak? Elegük van abból, hogy óriásplakáton hirdetik, hogy Brüsszel egy városnyi migránst akar betelepíteni Magyarországra, miközben kiderül, hogy önök Rogán Antal vezetésével az elmúlt években egy városnyi gazdasági bevándorlót telepítettek le Magyarországon, méghozzá úgy, hogy ezek az emberek egy darab új munkahelyet létre nem hoztak. Nem gondolja,, hogy elegük van abból, hogy most már körülbelül 300 milliárd forintra becsülik azt az összeget, amit az orruk előtt, offshore cégeken keresztül, a magyar államkasszát megkárosítva hazahordtak ezek a cégek, és nincs felelős!
- Kérdezem, miniszterelnök úr: hol van a pénz? A Fidesz pártkasszájába jutott-e ezekből a százmilliárdokból? A Fidesz vezető politikusaihoz jutott-e ezekből a százmilliárdokból? Önhöz jutott-e pénz ezekből a százmilliárdokból? És ha nem, miniszterelnök úr, akkor támogatja-e az MSZP-nek azt a javaslatát, hogy azonnal legyen leállítva a letelepedésikötvény-üzlet, nyilvánosan számoltassuk el ezeknek a cégeknek a vezetőit, és 75 százalékos különadóval szerezzük vissza azt a pénzt, ami a magyar embereket illeti! Várom válaszát!
***
ORBÁN VIKTOR, (miniszterelnök): A letelepedési kötvény sikeres konstrukció, mert szemben azzal, amit ön mondott, pénzt hoz az országba, és egyetlen fillért sem visz ki innen!
***
Dr. HARANGOZÓ TAMÁS: - Miniszterelnök úr, alulmúlta önmagát! Nem tudom, hogy miért menekül egyfolytában a felelősség elől. Miért menekül? Miért nem tudja világosan azt mondani, hogy rendben van ez így, ön támogatja azt, hogy százmilliárdokat lapátoljanak ki!
Mind az adóhivatal, mind az itt ülő fideszes politikusok többször megállapították és bevallották, hogy ezeknek a cégeknek nincs magyarországi adózása. Ezek bizony pontosan azt csinálják, ami ellen önök elvileg harcoltak, miközben százmilliárdokat visznek el a költségvetésből. Egyetlen új munkahelyet sem teremtenek, nem hoznak hasznot a magyar emberek számára, a cél  semmi más, mint hogy valamilyen pénzügyi köröknek vagy akár politikai köröknek a közpénzből hasznot hozzanak.
.- Ön miért asszisztál ehhez, miniszterelnök úr? És ha nem asszisztál, akkor kérem szépen, ne meneküljön tovább! Legyen kedves egyenesen válaszolni: támogatja, hogy leállítsuk ezt, elszámoltatjuk-e a cégeket, és visszaszerezzük-e az adózatlan pénzt? Várom a válaszát újra!
***
ORBÁN VIKTOR: - Az igazság az, hogy nem értem, hogy ön mit beszél. Összevissza beszél, se füle, se farka annak, amit mond! Ha jól értem, akkor arról akar beszélni, hogy Magyarországon létezik egy letelepedési engedéllyel összekötött állampapír-vásárlási konstrukció. Erről akar beszélni? Jól értem? Ha erről van szó, akkor azt tudom mondani: hogy 2807 fő kapott eddig letelepedési engedélyt, az országból egyetlen forintnyi közpénzt sem vittek ki, az országba csak pénzt hoztak be. A kérdés az, hogy szükség lesz-e erre a konstrukcióra a jövőben is. Tekintettel arra, hogy Magyarországot felminősítették, az állampapírpiacot érdemes áttekinteni. A pénzügyminiszter úr ezt meg is fogja tenni, és amint ez a jelentés elkészül, döntünk arról, hogy ez a konstrukció fut-e tovább, ami egyébként egy európai konstrukció, vagy helyette egy másikat indítunk majd meg.
- Megismétlem: ez egy sikeres és biztonságos konstrukció. Egyetlen fillérnyi közpénz sem ment ki az országból, ellenben sok pénz érkezett. Köszönöm a figyelmét!
A népszavazás kudarcának felelőssége!
VONA GÁBOR, (Jobbik): - Miniszterelnök Úr! Látom, hogy a napirend előtti vitánk során azok az érveim, amelyek az ön lemondásával voltak kapcsolatosak, kihozták a sodrából, feltűnően indulatossá vált, vagdalkozni kezdett, személyeskedővé vált a válasza. Még az is szóba került, már az is problémát okozott, hogy konditerembe, vagy éppen fodrászhoz járok. Nem tudom, ezzel mi a problémája?
- Komolyan aggódtam önért, miniszterelnök úr, mert ez árt az ön egészségének! Azt kérem, őrizze meg a hidegvérét! A helyzet az ugyanis, hogy bármennyire is fáj önnek, bármennyire is nem esik jól önnek, ezt a sikertelen és kudarcos népszavazást sem belföldön, sem külföldön nem fogja tudni megmagyarázni. Ez nem az országnak, nem az embereknek, nem a Jobbiknak, ez önnek a személyes bukása és kudarca! 15 milliárd forintot szórt el az ország az ön vezetésével egy sikertelen népszavazásra, amelynek következményeképpen Magyarország a kvóták elleni harcban még hátrább került, mint a népszavazás előtt volt.
- Egy évvel ezelőtt azt kértem, miniszterelnök úr önöktől, öntől is, hogy tartsunk egy népszavazást. Röszke után voltunk, a kvóták bejelentése utáni friss élményben. Ha akkor tartjuk meg ezt a népszavazást, akkor az érvényes és eredményes lett volna. De ön nem hallgatott rám. Aztán fél évvel ezelőtt azt javasoltam miniszterelnök úrnak, hogy módosítsuk az Alaptörvényt, hiszen az Alaptörvény tudja Magyarországot biztosan és ingyenesen megvédeni a kvóták veszélyétől, de ön akkor sem hallgatott rám, fél évvel ezelőtt sem. Pedig akkor meg tudtuk volna spórolni a 15 milliárd forintot, és legfőképpen meg tudtuk volna spórolni ezt a sikertelen népszavazást.
- Talán harmadjára hallgat rám, miniszterelnök úr, talán harmadjára tanul a hibáiból! Azt kérem öntől most harmadjára, hogy mondjon le! Nem miattam, hanem az ország miatt mondjon le! Ugyanis ön alkalmatlanná vált arra a feladatra, arra a küzdelemre, hogy Brüsszellel szemben érdemi és sikeres módon Magyarországot megvédje a kvóták kapcsán.
Ön tegnap este óta a vesztes magyar miniszterelnök az uniós vezetők szemében. Ne próbáljon maszatolni, ne próbálja a felelősséget másra terelni! Ez az ön felelőssége, miniszterelnök úr, önnek kell elvállalnia! 
***
ORBÁN VIKTOR, (miniszterelnök): A profi pszichoanalízisnek sem voltam soha híve, nemhogy az amatőrnek. Megkímélhetne bennünket ezektől a féltudományos fölismeréseitől! Ám, ha szükségét látja, hogy az ország nyilvánossága előtt amatőr pszichoanalistaként elemezze az ország képviselőinek, köztük az én lelkiállapotomat is, akkor múlassa ezzel az időt. Ha megengedi, én ehhez nem csatlakozom. Azt a javaslatát pedig, hogy mondjak le, megfontolom. 
***
VONA GÁBOR: Örömmel hallom, miniszterelnök úr, hogy megfontolja, már ez is előrelépés. De talán a legfontosabb először az lenne, hogy a saját felelősségével kapcsolatban mondjon néhány szót, ugyanis az, amit reggel napirend előtt hallottunk, a felelősségének az elkerülése volt. Ön továbbra sem néz szembe azzal a ténnyel, hogy kárt okozott Magyarországnak, egy vesztes csatába vitte bele Magyarországot, és Brüsszelnek a kvótákkal kapcsolatban felhatalmazást adott, egy aduászt adott a kezébe. Azt pedig egyébként, amit napirend előtt mondott, határozottan kikérem magamnak. Azt kérem, hogy a Liberális Internacionálé egykori alelnöke és a lisszaboni szerződés aláírója a Jobbikot és bennünket nemzeti érdekvédelemből ne oktasson ki.
- Tegnap egyébként egy újságíró megkérdezte tőlem, hogy Orbán Viktor le fog-e mondani. Én mondtam, hogy szerintem nem fog, nincs benne annyi bátorság, mint David Cameronban volt.
De, miniszterelnök úr, ha már nincs önben bátorság, legalább annyi bátorság legyen önben, hogy bizalmi szavazást kér magával kapcsolatban: megkérdezi a sajátjainak a véleményét, hogy mit szólnak az ön felelőtlen akciójához. Ezt még Gyurcsány Ferenc is meg merte tenni. Vagy már esetleg a sajátjai véleményétől is fél, miniszterelnök úr? 
***
ORBÁN VIKTOR: Volt egy percem, hogy a javaslat komolyságához méltó módon megfontoljam ezt az ajánlatot. Nem fogadom el!
Ki hazudik a kormányban?
Dr. SZÉL BERNADETT, (LMP): - Miniszterelnök Úr! Október 3-a után semmiképpen sem folytatódhatnak úgy a dolgok, mint az előző hónapokban. Szeretném fölhívni arra a figyelmét, hogy ma Magyarországon teljes bérválság van. Kétmillió magyar dolgozó gyakorlatilag a létminimum, az adófizető dolgozó polgárok háromnegyede átlagbér alatt keres.
- Miniszterelnök Úr! Ez az ország nyomorog. Az LMP-nek az a véleménye, hogy ha valaki 8 órát tisztességgel dolgozik, az az ember tudjon megélni, és a családja számára legyen biztos megélhetés. Magyarországon, az ön által vezetett országban ez jelenleg nincsen így. A magyar emberek ezért vándorolnak ki külföldre, miközben Magyarországon azt érezzük, hogy egyre nagyobb a munkaerőhiány.
- Miniszterelnök Úr! Mi a stratégia? Mi a kormány stratégiája arra vonatkozóan, hogy a munkaerőhiányt megoldjuk Magyarországon? Mi a kormány stratégiája arra vonatkozóan, hogy a külföldre ment magyarokat hazahozzuk? Nemrég azt mondta, hogy örüljünk annak a sok pénznek, amit ezek az emberek hazaküldenek.
- Miniszterelnök Úr! Én annak örülnék, ha ezeknek az embereknek itthon lenne olyan munkájuk, amiből meg tudnának élni, és nem kellene egzisztenciális kényszerből külföldre menniük. Ez nem egy választott lehetőség, ez egy kényszer ezeknek a családoknak!
- Miniszterelnök Úr! Ezeket a családokat nem lehet szétszakítani! Országjárásomon azt látom: már alig van olyan magyar család, ahonnan minimum egy ember kényszerből ne ment volna külföldre. Önnek mint felelős kormányfőnek választ kell adnia arra a kérdésre, hogy mi lesz Magyarországon a kivezető út a bérválságból? Ha nincs erre megoldás, akkor semmire sincsen megoldás!
- Miniszterelnök Úr!  Miniszterei láthatóan összevissza beszéltek. Volt olyan miniszter, aki azt mondta, hogy külföldről kell behozni vendégmunkásokat, a másik azt mondta, hogy ilyen nincs a kormány szellemi horizontján, a harmadik pedig azt monda, hogy akkor járulékot kell csökkenteni. Miniszterelnök Úr! Mi az ön megoldása?
***
ORBÁN VIKTOR, (miniszterelnök): Szép feladat, tisztelt képviselő asszony, két percben vázolni egy gazdaságpolitikát. Ha megengedi, a lényegét talán mégiscsak elmondhatom önnek. Az első és legfontosabb, tán emlékszik rá, hogy 2010-ben, amikor a Kereszténydemokrata Néppárt és a Fidesz megkapta a választópolgárok bizalmát és kormányt alakíthattunk, akkor Magyarországon 12 százalék volt a munkanélküliség. Akkor hirdettük meg a politikánkat, amiben azt mondtuk, hogy az első a munka, mert, ha munka van, minden van.
- Azt tudom mondani önnek, hogy a legutolsó tényadatok szerint a munkanélküliség 5, azaz öt százalék alá csökkent. Továbbra is az a célunk, hogy teljes foglalkoztatás legyen Magyarországon, mert minden megélhetésnek a munka az alapja. Ha nincs munka, akkor nincs bér sem. Ezért a béremeléseknél is észnél kell lenni. Úgy kell bért emelnünk, hogy közben ne szűnjenek meg munkahelyek. A mi fölfogásunk, ahogy ön nevezi, stratégiánk az, hogy a piaci bérek emelését, amit kizárólag a minimálbér emelésén keresztül tudunk befolyásolni, mindig a munkaadókkal és a munkavállalókkal közösen tesszük meg. A kormány évek óta nem dönt a minimálbér mértékéről, mindig elfogadja azt a megállapodást, amit a munkaadók és a munkavállalók kötnek egymással, mert abban hiszünk, hogy ők tudják, hogy a piac világában mi az a béremelés, amit munkahelyek elvesztése nélkül még ki tudnak fizetni a vállalkozók. Ehhez szeretném tartani magamat, illetve a kormány irányvonalát is a következő időszakban.
- Ami pedig a mi alkalmazottainkat, tehát az állam alkalmazásában álló embereket illeti, azt tudom mondani: az elmúlt években a kormány tagjain kívül mindenkinek felemeltük a fizetését, a rendőrökét is, a katonákét is, az egészségügyben dolgozókét is, az ápolónőkét is, a szociális rendszerben dolgozókét is, a közigazgatásban dolgozókét is, a pedagógusokét is.
Tehát azt gondolom: mindent, amit a piaci béremelkedés üteme szükségessé tett, azt az állam a maga részéről követte és teljesítette. Ez egy megalapozott politika, és elvezet bennünket a teljes foglalkoztatáshoz. 
***
Dr. SZÉL BERNADETT: - Miniszterelnök Úr! Úgy látom, hogy ön teljesen elhárítja önmagától a felelősséget. Azt mondta, hogy ha munka van, akkor minden van. Szerintem akkor van minden, ha olyan bérek vannak, amiből meg lehet élni. És, miniszterelnök úr, nem válaszolt arra a kérdésemre, ami arról szólt, hogy van-e olyan terv, hogy külföldi vendégmunkásokat telepítenének be tömegesen és szervezetten ebbe az országba. Sajnálattal kell válaszolnom ön helyett: van ilyen terv, van egy ilyen törvény is és hozzá kapcsolódóan van ilyen rendelet is, amiben az szerepel, hogy ha stratégiai partnerekről vagy kiemelt nemzeti beruházásokról van szó, akkor nem is kell, hogy a hiánygazdaságban dolgozzon az adott cég, önök megengedik azt, hogy szervezetten és tömegesen lehessen külföldről behozni munkásokat.
- Miniszterelnök Úr! Mit gondol ön erről? Stratégiai partnerekről van szó, akiket adófizetői forintokból és európai adófizetők pénzéből segítünk ahhoz, hogy munkahelyeket hozzanak létre. Ezek a cégek utána már nem is kell hogy magyar dolgozókat alkalmazzanak. Miféle politika ez, mert nem nemzeti, az biztos!
***
ORBÁN VIKTOR:-  Tudja, azért nem erre válaszoltam, mert nem ezt kérdezte. De ha már megkérdezte, akkor szívesen válaszolok erre is. Van egy világos jogrendszer Magyarországon, ami rendezi a harmadik országok állampolgárainak magyarországi munkavállalását is. A cél, világosan kimondja határozatunk, hogy a magyarországi munkaerőhiányt elsősorban magyar és európai uniós állampolgárral kell betölteni, harmadik országbeliek ezután következhetnek. Vagyis csak akkor jogosultak Magyarország területén munkát végezni, ha az üres álláshelyet magyar vagy uniós állampolgárral nem lehet betölteni. 2004-ben 65 ezer ilyen munkavállalási engedélyt adtak ki Magyarországon, az elmúlt évben 5 ezret. Egyidejűleg a Magyarországon foglalkoztatható harmadik országbeliek száma a 2016. évben 49 ezer fő.
- A külföldiek magyarországi munkavállalása 2010 óta is tovább csökkent; nem emelkedett, hanem csökkent. Ebből pedig az következik, hogy a hazai munkaerő-bővülés elsősorban a hazai munkanélküliekből történt. Van még néhány javaslatunk ennek a rendszernek a továbbfejlesztésére, de ezt idő hiányában majd a következő alkalommal tudjuk megvitatni. Köszönöm a figyelmüket! 
Bartha Szabó József